Amerikai Sportok

MLB: annyira egyértelműnek tűnnek az esélyek, de

2022. október 10.

De tudjuk, hogy az MLB-ben zajló playoff küzdelmek nem pusztán gyorsítják a játékot az alapszakasz mérkőzéseihez képest, hanem olyan meglepetéseket is tartogathatnak számunkra, melyek teljesen felülírják azt, amit az erősorrendről gondolhattunk az alapszakasz zárulásakor. Ha tavaly az Atlanta Braves rácáfolt az erőviszonyokra, miért ne cáfolhatna rá idén is, vagy miért ne tehetné ezt más?

Persze, mintha a naiv idealizmus rengedezne itt, tudom, hiába a megannyi meglepő példa, mindig kétkedés fogadja a kisebbek esélyeit latolgatókat a major ligák körül, és persze, a baseball kapcsán ez fokozottan meg is érthető, hiszen semmiféle korlátozás nincs a piacon, a pénz gyakran nyer, még ha tavaly el is égett. Halkan megjegyezhetjük, a New York Mets idén máris rácáfolt a pénz bűvkörére, gyakorlatilag úgy estek ki a 3., mindent eldöntő wildcard mérkőzésen a San Diego Padres ellen, hogy Joe Musgrove egymaga lerendezte a narancs-kék alakulatot. Musgrove olyan dobóteljesítménnyel rukkolt elő, mellyel talán még életében soha – nem csoda, hogy meccs közben kialakult egy kisebb csetepaté is, csalással vádolták ugyanis jó ideig a Mets stábtagjai, s egy ideig állt is a játék emiatt. A Mets dollárjelekből gyökeredzett ütői gyakorlatilag csak nézegetni tudták, ahogy Musgrove eldobálgat, beleszólásuk nem volt a mérkőzésbe, teljes csődöt vallva, ütésképtelenül távoztak hazai pályájukról a Mets játékosai. Na ugye, hogy itt nehéz bármit is előre kikalkulálni!

Nézzük az idei esélyeket!

American League:

Cleveland Guardians – New York Yankees

A Guardiansről egy korábbi cikkemben azt írtam még a szezon elején, hogy az egyik, ha nem a legkiszámíthatatlanabb csapat, képesek úgy lehozni egy találkozót, hogy szanaszét ütik az ellenfelet és nullán is tartják közben, ugyanakkor képesek önmagukat is nullán tartani, miközben őket ütik szanaszét. Volt hová fejlődniük és fejlődtek is, nem érdemtelenül állnak ott most, ahol, ráadásul Shane Bieber és Triston McKenzie garanciák arra, hogy a New York Yankees ütősora kapitulálásra legyen ítéltetve. Papíron a Yankees az abszolút esélyes, főleg Aaron Judge idei teljesítménye miatt, noha az nem tudom, mennyire zavarja össze a Yankees öltözőjét, akár Judge-ot, hogy lóg a levegőben, jövőre is velük lesz-e, vagy kiköt máshol(?), de az biztos, hogy ha tényleg nagyot akar menni idén a Yankees, akkor sikerült az egyik lehető legkellemetlenebb lehetséges ellenfelet kifogniuk. Nem pusztán arról van szó, hogy playoff van és fel tud pörögni egy csapat pár meccsre, ha kell, hanem Bieber és McKenzie esetében szinte borítékolható a produktum. Nehéz dolga lesz a Yankees csapatának, és én szívem szerint is, meg amúgy is Cleveland továbbjutást várok.

Seattle Mariners – Houston Astros

A Mariners 2001 óta először jutott be a rájátszásba, hatalmas bravúrt hajtva ezzel végre. Az egyik legszerényebb brandértékű franchise, még ha az elmúlt években a csapat ügyesen is épült és lépegetett is előre. A Houston Astros személyében talán a 2. legerősebb csapattal találkoznak a 30-as mezőnyt tekintve, és legkevésbé sem hiszem, hogy itt már segít a tündérpor és folytatódik a tündérmese. Az Astros csapatának idén el kellett kezdenie egy kisebb átalakítást a kereten, de ez nem érintette őket rosszul, mind trade-ekben, mind kiválasztásban (fiatalok felhozatalában) tudatosnak, erősnek bizonyultak, ez pedig nem csak tekintélyt parancsoló, átmeneti időszakba sem taszította őket. Várhatják a következő kört jó eséllyel!

National League:

Atlanta Braves – Philadelphia Phillies

Ironikus kis párharc ez, imádom, élvezem. Hogy is ne!? Amekkora ajándékcsomag volt tavaly a Braves hasítása, majd későbbi MLB-győzelme, épp olyan fűalattinak tűnik most a Philadelphia Phillies-é. Ami tavaly a Braves volt, az idén a Phillies, tehát olyan, mintha tükörképek találkoznának egymással, vagy egymást sosem ismerő ikrek bukkannának rá a másikra hirtelen a semmiből. Az egész playoff legizgalmasabb párharcáról van szó szerintem, ahol bár a szívem azt diktálná, hogy a Braves-t mondjam továbbjutónak, és ehhez a Braves ütősora is képes asszisztálni, valahogy azt gondolom, van még a Phillies-nek tartaléka és végül az északabbi város fog örülni a végén, de egy borzasztóan szoros küzdelemben, ami talán extra inningtől/inningektől sem lesz mentes.

San Diego Padres – Los Angeles Dodgers

Ripityára verte a bajnokságban a Los Angeles Dodgers a San Diego Padrest idén. Mondjuk kit nem? A 30-as mezőny 1. számú, legerősebb csapata a Los Angeles Dodgers. A Padrest olyan projektnek érzem, amely évről évre fog még előrébb lépni, sőt egyszer valóban ki fog nekik jönni a ligagyőzelem is, abban szinte biztos vagyok, de Fernando Tatís Jr. nélkül ez jelenleg kissé esélytelennek tűnik számomra, de még csak az is, hogy tovább tudjanak lépni a Dodgers ellen. Bevallom, nem sok Padres meccset láttam idén, de a kevéske alapján a két évvel ezelőtti Tampa Bay Rays-re emlékeztetnek, még ha abban a Rays-ben nem is voltak ekkora sztárok. Vannak ügyes, lopásra, sétálásra érzékeny játékosaik, vannak jó kémiák a csapatban – Austin Nola ennek egyik magva –, de annyira nem áll jól ennek a keretnek az, hogy ebből kell építkeznie, hiányzik egy Tatís-féle home run-verő, és oké, ha már a Tampa-párhuzam, persze, az akkori Tampa sem volt híres a hatalmas ütésekről, home runokról, de képes volt meccseket uralni a sok kicsi egyéb módszerrel akkor is, ha az ellenfél jó volt: a Padresnek eddig ez csak akkor ment, ha az ellenfél voltaképpen gyenge volt alapvetően éppen aznap, és erre nem lehet a továbbjutáshoz elégséges győzelmet hozni. Várom, hogy két meccsen is nagyon meg fogják szorongatni talán a mérkőzés feléig, kicsit több mint feléig a Dodgers alakulatát, de alapvetően Mookie Betts-ék önbizalomtól dúsan fognak kivonulni abból adódóan is, hogy már mennyiszer elkapták idén a Padrest.

World Series?

Csoda lenne, ha nem Astros-Dodgers döntő lenne, de úgyis van mindig hiba a rendszerben, akkor már mondok egy Guardians-Dodgers finálét.