Monaco különleges helyet foglal el az F1-rajongók szívében, az viszont évek óta problémát jelent, hogy a szűk utcák meggátolják az izgalmas versenyzést a hercegség pályáján. De van-e így maradása Monacónak a versenynaptárban?
Múlt hétvégén tartották az idei Formula-1-es szezon Monacói Nagydíját, amelynek végén Max Verstappen győzedelmeskedett Fernando Alonso és a meglepetésember Esteban Ocon előtt. Noha a futam második felében megérkező eső szolgáltatott némi izgalmat, összességében elmondhatjuk, hogy amíg száraz körülmények között körözött a mezőny, addig nem sok előzést és látványos manővert láthattunk Monte-Carlo utcáin. Ez újból felveti a kérdést, amely szinte minden évben felmerül a hercegségben tartott verseny kapcsán: van-e helye Monacónak az F1-ben, vagy el kéne engednie a sportnak a legendás aszfaltcsíkot, és az izgalmakat részesíteni előnyben?
A Monacói Nagydíj az egyik leglegendásabb futam egész Európában, 1929 óta rendeznek versenyeket az apró államban. A Formula-1-ben is mély gyökerekkel rendelkezik, rögtön az első, 1950-es F1-es szezonban része volt a versenynaptárnak, és pár korai szezont, valamint a koronavírus által megcsonkított 2020-at, leszámítva minden évben ellátogatott a száguldó cirkusz mezőnye a Földközi-tenger partjára. A Monaco versenynaptárban maradása mellett voksolók általában ezt szokták felhozni elsődleges érvükként. Valóban kevés olyan helyszín van az F1-ben, amely gazdagabb történelemmel rendelkezne a sport világában, Monte-Carlóval talán csak Silverstone és Monza vetekedhetnek ebben a tekintetben. A Nagydíj minden évben a legnagyobb hírességeket vonzza a festői környezetű, hihetetlen gazdagságú hercegségbe. A legtöbben nem is magáért a versenyzésért mennek ki a helyszínre, hanem a felejthetetlen yacht-partik, luxus-fogadások és egyéb fényűző események miatt.
Azzal viszont kevesen szállnak vitába, hogy a Monacói Nagydíj nem a jó versenyzésről ismeretes. Éppen ezért nevezik a futamot megelőző időmérőt az év legfontosabbjának, hiszen aki Monacóban az élről indul, az valószínűleg ott is marad, tekintve, hogy a többieknek nem sok lehetősége van az előzésre. Régebben, amikor még sokkal kisebbek voltak az F1-es autók, nem volt gond azzal, hogy szűkös utcákon kellett küzdeniük a versenyzőknek. Viszonylag sok volt az akció, de természetesen közel sem annyi, mint egy rendes pályán. A helyzet mostanra csak még rosszabb lett, hiszen a versenyautók megnőttek, Monte-Carlo utcái azonban nem, így a kevés hely, valamint a pályaszéli falak, amelyek azonnal megbüntetik azon pilótákat, akik nem tökéletesen teljesítenek egy kört, megfosztják a sport szerelmeseit a hőn áhított izgalmaktól. Noha a falak közelsége gyakran eredményez baleseteket, különösen az időmérőkön, amikor a versenyzők a lehető legtökéletesebb kört akarják összehozni, mégis a legtöbb szurkoló nem a törések és a piros zászlók miatt, hanem a látványos előzéseknek és a hajmeresztő manővereknek köszönhetően követi a sportot.
Amióta a Liberty Media átvette az F1 irányítását, egyik legfontosabb céljuk az, hogy a lehető leginkább nézőbaráttá tegyék a sportot. Ez pedig nem jelent jót egy olyan pályának, amely évről évre küzd azzal, hogy izgalmas futamokat produkáljon, akármilyen legendás történelemmel is rendelkezik az autóversenyzést illetően. Emellett azt is fontos megemlíteni, hogy Monaco messze a legalacsonyabb rendezési díjat fizeti az F1-nek az összes helyszín közül. Jelen állás szerint 2025-ig biztos marad a kalendárium része az ikonikus nagydíj, a jövő azonban még elég homályos Monte-Carlo számára.
Szerző: Nagyházi Anna
