Bár már nincs május elseje, a munka igazi ünnepe volt a kedd esti, Wales elleni Eb-kiselejtező mérkőzés!
Azt teljesen nem szabad kimondani, hogy szép meccs volt, sőt inkább a görcsölés főszerepelt, ez igazából senkit nem érdekel. A lényeg az, hogy sikerült összetörni a bárdokat, bármennyire is nagy fickókkal érkeztek. Egyből az edző bácsi, Ryan Giggs ugrik fel, aki annak idején bőven termelte a dicsőséget országának, a klubjának meg még jobban. Szóval ő a jelen fő mágiája Walesben, nyilván, amit elleshetett, egykori vörös orrú főnökétől, Fergusontól, abból okoskodik. A magyarok ellen semmi príma nem jutott az eszébe, lötyi volt a csapata, csak szórványban kavartak valamit, akkor meg elbénázták.
Most azért emberközelből lehetett látni, miért megy a hasa az összes Real-agyúnak. Egykori nagymenőjük Gareth Bale elég soványat mutatott, sőt láthatatlanra hozta magát, pedig aztán egyedül eldönthette volna a meccset, ha az egyik, talán a meccs legnagyobb helyzeténél jobban figyel. Nem tette, naná, jött a büntetése.
Hazai oldalon elég stabil volt a védelem, egy két megingás vagy izgalmat hozó pillanatot leszámítva. A 90 perc legjobb melósa, Baráth Botond volt. Az amúgy is kemény védő erre a minőségére még odatette szigorúságát, a jó ütemű belépőit, nagy király volt Orbán mellett. Baráth szépen elvette a kedvét a felé kódorgó britektől, magabiztosan labdázott, hibamenteset alakított. Viszont Sas 1 ember ismét beégett. Hiába mögötte a hatalom, kedd este megint a színészkedés volt a fő elem az arab légiós mutatványában. Amikor nem jutott semmi az eszébe, gyorsan feldobta magát vagy kiment az erő a lábából. Az idős játékosok mentegetőzése számára alap volt, az összes látványos pontrúgást felvállalta, még a bedobásokat is magának kérte, de amikor pattogott a laszti, többet is mutathatott volna. Lecserélték, tisztán látszott a puffogása. Ettől több kellene, ha már valaki csapatkapitány, példamutató, kiemelt ember!
Csoportelső a magyar válogatott!
