Labdarúgás

Az Afrikai Nemzetek Kupája legnagyobb tehetségei

2022. január 10.

Két év után visszatér az idei év elején az Afrika-kupa, ahová a kontinensről olyan született tehetségek érkeznek, mint a ghánai Issahaku Fatawu, vagy az elefántcsontparti Karim Konaté, ugyanakkor számos olyan neves hiányzója is akad a tornának, mint például a Barcelona csapatába éppen betörő marokkói Abde, de persze igy is számos olyan fiatalt figyelhetünk majd meg, akik pár év múlva letehetik a névjegyüket az európai topfutballban.

Pape Sarr (Szenegál)

Leginkább akkor lett szélesebb körben ismert a neve, amikor a nyáron 16 millió eurót fizetett érte a Tottenham, pedig régóta a szenegáliak egyik legnagyobb ígéreteként van számon tartva, a három évvel ezelőtti korosztályos U17-es világbajnokságon is letette a névjegyét.

2020 őszén érkezett a Metz csapatához az elismert afrikai akadémiától, a Génération Foot együttesétől, ahol már 15 évesen is a nagycsapat játékosa volt, és pályára is lépett az afrikai BL-ben. Rögtön az első éve aztán annyira jól sikerült a “Le Gernatsnál”, hogy fél Európa leakarta igazolni a francia kiscsapatban remeklő középpályást, akit aztán persze sokan el is kezdtek Kantéhoz hasonlítani.

Hannibal Mejbri (Tunézia)

Fiatal kora ellenére Tunézia egyik vezére a Manchester United üdvöskéje, aki már egyébként kilencszeres válogatottnak mondhatja magát. A „Karthágó sasai” a nemrég vége tért Arab-kupán a döntőig meneteltek, Mejbri pedig mind a hat mérkőzésen kezdőként lépett pályára, valószínűleg a januári tornán is alapembere lesz hazájának.

A tehetséges középpályás a tavalyi szezon végén mutatkozott be a Premier Leagueben, idén pedig többnyire a tartalékok között szerepel, de mivel egy sérülés miatt sokat volt kénytelen kihagyni, ezért csak öt találkozón lépett pályára klubszinten a mostani idényben.

Odilon Kossounou (Elefántcsontpart)

Kicsit már az “idősebbek” közé tartozik, hiszen január elején töltötte be a 21. életévét, de a listán szereplő többi tehetséghez hasonlóan ő is az első nagyobb válogatott tornájára készül Elefántcsontparttal.

A nyáron tette át a székhelyét a Leverkusen csapatához, akik 23 millió eurót sem sajnáltak érte és hamar meg is találta a számításait, minden fontosabb mérkőzésen a kezdőcsapat tagja volt és az Európa-liga csoportkörében is pályára lépett, és ugyan leginkább középső védőként számolnak vele, jobb oldali hátvédként és védekező középpályásként sem kell félteni a pályán.

El Bilal Touré (Mali)

Fiatal kora ellenére már harmadik szezonját kezdte meg a francia Reims csapatával, és bár az utóbbi időben jócskán visszaesett a Ligue 1-ben a teljesítménye, a salzburgi Sekou Koita távollétében valószínűleg még mindig ő lesz a “sasok” elsőszámú csatárjelöltje az idei tornán.

Két éve télen, ahogy nagykorú lett érkezett meg Franciaországba, és már rögtön a debütáló mérkőzésén be is talált az Angers kapujába. Az első idényét aztán kettészakította a covid, így összesen 7 mérkőzésen lépett pályára, és 3 alkalommal vette be az ellenfelek kapuját. Majdnem fél év szünet után az új szezont aztán remekül indította a Ligue 1-ben, gólt és gólpasszt szerzett a Monaco ellen, majd szeptemberben ő is a pályán volt, amikor kiestek a Fehérvár ellen az Európa-liga selejtezőjéből. Azóta nem is igazán megy neki, de a tavalyi idényben négy találatig így is eljutott, míg az idén eddig mindössze a St. Etienne csapata ellen talált be a francia élvonalban.

Ebrima Darboe (Gambia)

Tavaly a szezon végén dobta be a mélyvízbe a Paulo Fonseca, és remekül helyt is állt a csapatban, de Mourinho érkezésének ő lett az egyik áldozata, hiszen a portugál tréner mindössze egyszer küldte pályára az idei szezonban a Serie A-ban. A gambiai középpályás története mindenképpen becsülendő, hiszen pár éve menekültként érkezett Olaszországba.

2019-ben aztán a Roma meglátta benne a lehetőséget, és egy próbajáték után a Primavera csapathoz került. Az évek alatt aztán az ificsapat egyik vezéréve nőtte ki magát, és tavaly kötöttek is vele hosszútávú szerződést. Májusban a Serie A-ban, júniusban pedig a gambiai válogatottban mutatkozott be (akik abszolút újoncnak számítanak a tornán), eddig hat alkalommal viselhette a címeres mezt, és hazája egyik legjobb játékosának számít már most, ilyen fiatalon.

Kamaldeen Sulemana (Ghána)

Nyáron érkezett a Nordsjaelland csapatán keresztül Ligue 1-be, ahol hamar fel is hívta magára a figyelmet, fél év alatt négy gólt szerzett. A fiatal játékosok között egész Európában neki van az egyik legjobb mutatója a sikeres cseleket tekintve, átlagosan majdnem öt kisérlete sikerült 90 perc leforgása alatt.

Mohammed Kudus távollétében pedig „a fekete csillagok” legnagyobb reménysége a Rennes villámléptű szélsője lett, aki első igazi nagy tornájára készül. A ghánai válogatottban már tavalyelőtt bemutatkozott, de hét fellépésén még gólt nem szerzett.

Ilaix Moriba (Guinea)

A spanyol utánpótlás válogatottakat végigjárva, elfogadta szülőhazája hívását a Barcelonaban nevelkedett, de már a Lipcsében futballozó játékos. Bár az ősszel is kapott meghívót, végül sérülése miatt csak most januárban tudott bemutatkozni a guineai válogatottban.

A német csapatban azonban egyenlőre nem sok lehetőséget kapott, a Bundesligaban mindössze 30, míg a Bajnokok-ligájában 60 percet volt a pályán a korábban leginkább Pogbához hasonlítgatott játékos.

Issa Kaboré (Burkina Faso)

Már egész fiatalkorától meghatározó tagja volt nevelő együttese felnőtt csapatának, a burkina fasoi Rahimonak. Ahogy betöltötte aztán a 18. életévét Európába is csábította a Mechelen, ahol teljesítményére hamar felfigyeltek a Manchester City megfigyelői, és majdnem öt millió eurót ki is fizettek érte. Fejlődése érdekében aztán a belga csapatnál maradt még egy évig, de tavaly nyáron már a francia Troyes csapatának adta kölcsön az angol csapat, ahol a Ligue 1-ben folyamatos játéklehetőséghez jut.

A válogatottban már három évvel ezelőtt bemutatkozott, így jelentős tapasztalattal érkezik a tornára, eddig összesen 17 alkalommal húzhatta a címeres mezt magára.

Ők lennének tehát azok, akikre érdemes lesz odafigyelni, hiszen könnyen meglehet, hogy az idén is számos meglepetést okozhatnak majd nekünk a fiatal játékosok.