Egyéb LabdarúgásLabdarúgás

Az ETO bravúrja, ami történeti távlatokban nem is olyan váratlan – Mrena Tamás cikke

2022. március 17.

A másodosztályú ETO FC Győr a múlt hét csütörtökön nagy meglepetésre – Farkas Balázs Kesző hosszabbításban értékesített büntetőjével – kiejtette a MOL Fehérvár FC-t a Magyar Kupa negyeddöntőjében. A győriek bravúros elődöntőbe jutásának apropóján utánajártam, mely csapatok voltak képesek alacsonyabb osztályúként a hazai kupasorozatban a legjobb négyig eljutni.


 

A Magyar Kupa jelenlegi kiírásának hatodik körében három alsóbb ligás együttes is reménykedett az elődöntőbe jutásban, és bár egyik klub sem volt ettől távol, végül ez csak a győri ETO-nak sikerült. Először kedden az NB III Keleti csoportját vezető Kazincbarcika 1–0-ra kikapott a Pakstól, majd szerdán a másodosztályú Békéscsaba ötgólos találkozón maradt alul az Újpesttel szemben. Előzetesen ez a sors várt a győriekre is, még úgy is, hogy a legutóbb a döntőig menetelő székesfehérvári együttes 2022-ben az eddigi összes bajnokiját elvesztette. Az első félidő a várt forgatókönyv szerint zajlott, az élvonalbeli vendégek előnnyel vonulhattak be az öltözőbe, ám a második játékrészben Kiss Máté szabadrúgásból elért találata és Fiola Attila kiállítása megváltoztatta a mérkőzés menetét, végül pedig a Stopira szabálytalansága miatt megítélt tizenegyessel a hazaiak érték el a továbbjutást. Az ETO így a Puskás Akadémia kiejtése után egy újabb hazai szinten élcsapatnak gondolt együttest búcsúztatott a sorozatból, és bizakodva várhatja a Ferencváros elleni találkozót.

 

Történeti áttekintő

A győriek elődöntőbe jutásával a Magyar Kupa történelmében negyvenedszer fordult elő, hogy egy, az élvonalnál alacsonyabb osztályban szereplő klub eléri az elődöntőt. (Ebbe a negyven alkalomba nem számítottam bele az 1933-1934-es kiírást, mivel akkor első osztályú együttesek nem indultak a sorozatban.) Az 1934-es sorozat döntőjében a Soroksár három mérkőzés után győzte le a BSZKRT csapatát (a BKV Előre elődje). Az elődöntőben pedig szerepelt a Szolnoki MÁV is, ezek a csapatok később még elő-előkerülnek a cikkben.

A legjobb négy közé jutásra többnyire másodosztályú klubok képesek, de hat alkalommal ennél alacsonyabb besorolású együttes is eljutott a kupa ezen szakaszáig. Ezek közül a leginkább kiemelésre méltó az ötödosztályú Testvériség SE 1968-as menetelése. Az akkor a Budapesti I. osztály 1. csoportjában szereplő csapatot az elődöntőben a Budapest Honvéd állította meg. A Testvériség SE egyébként abban az idényben a bajnokságban a 17. helyen zárt.

Az én korosztályom számára a leghangzatosabb sikert a kupában a Tápiószentmárton gárdája érte el. Az 1999-2000-s szezonban az akkor NB III-as – ez a negyedosztályt jelentette abban az időben – szentmártoniak előbb megnyerték a csoportjukat a BKV Előre, a Salgótarján és a Jászfényszaru előtt, majd a III. Kerület (2-1), a Kaposfüred (5-4) és a Vác (2-1) kiejtésével kerültek karnyújtásnyira a döntőtől. A menetelést végül a Vasas állította meg, de a játékosok és a szurkolók által átélt élményeket ez már aligha vette el. Álljon itt a mérkőzés jegyzőkönyve.

Tápiószentmárton, 4000 néző, V: Kassai

Tápiószentmárton: Tímár (Boda, 86.) – Bató – Pálinkás, Nagy Z., Kézér – Baranyai, Gulácsi (Nagy P., 79.), Tóth I., Simon – Molnár (Mózes, 68.), Bori

Vasas: Kövesfalvi – Juhár – Tóth A., László – Mónos, Zováth, Szili, Galaschek, Aranyos (Bekő, 76.) – Tiber, Kabát (Sowunmi, 74.)

Gólszerzők: Simon (26. – 11-esből), illetve Kabát (23., 48.), Tiber (54., 72.)

Az elődöntőből a fináléba hat alacsonyabb ligás csapat tudott az eddigi kiírásokban bekerülni, és mindez nem sikerült még másodosztályúnál alacsonyabb szinten játszó klubnak.

Ez a bravúr először 1974-ben a Komlói Bányásznak sikerült – a döntőben 3-1-re kaptak ki a Ferencvárostól –, majd 1984-ben a Siófok, 1993-ban a Haladás, 1999-ben a Tatabánya, 2004-ben a(z akkor NB II-es) Budapest Honvéd és 2012-ben pedig az (akkor szintén második vonalban szereplő) MTK érte el ezt a bravúrt. Láthatjuk, hogy a hat alkalomból négy az utóbbi harminc évben esett – a negyven elődöntős szereplésből pedig 19 –, ez alapján kimondhatjuk, egyre gyakrabban fordul elő ilyen szereplés. A döntőkben azonban nem volt szerencséjük ezeknek az együtteseknek. Egyedül a Siófok volt képes a Magyar Kupát másodosztályú gárdaként elhódítani, amikor 1984-ben a Rába ETO-t 2-1-re legyőzte a döntőben.

 

A Magyar Kupa legfőképp az „sz” betűs városok terepe

A magyar futball korábbi főváros-központúsága okán nem meglepő, hogy Budapest adja a legtöbb meglepetéscsapatot. A második ilyen legsikeresebb település Szombathely, Vas megye székhelyéről három klubnak is sikerült már az elődöntőig jutnia. Először a Szombathelyi AK járt alacsonyabb osztályúként kupaelődöntőben 1922-ben, majd nyolc évvel később megismételték ezt a bravúrt immár Sabaria FC néven. Szintén kétszer volt elődöntős a Haladás 1966-ban és 1993-ban, utóbbi alkalommal csak a döntőben maradt alul a Ferencvárossal szemben. Mellettük még a Sabaria SE ért a legjobb négy közé 1980-ban.

Szombathely mellett Szeged is több gárdával képviselteti magát. 1968-ban a Szegedi VSE, 1986-ban a Szegedi EOL AK jutott az elődöntőbe.

A vidéki városok versenyében Szolnok is ide sorolható, de egyben kivétel is. A településnek két klubja is bejutott a Magyar Kupa történetében a legjobb négy közé. A Szolnoki MTE 1973-ban, míg a Szolnoki MÁV 1988-ban, 2015-ben, és mint korábban már volt róla szó, az 1934-es, különleges sorozatban. Ugyanakkor mostanra már nem két külön klubról van szó, hiszen 1979-ben egyesültek. Így ha a 34-es elődöntőtől eltekintünk, akkor akár egy klub sikerének is nevezhetnénk ezeket az eredményeket.

A három megyeszékhelyhez negyedikként idén Győr csatlakozott. Az ETO FC Győr elődöntőbe jutását megelőzően ugyanis volt már a városnak idáig jutó alacsonyabb osztályú együttese, ráadásul nem is olyan régen. A 2007-2008-as kiírásban az Integrál-DAC hasonló magasságokat ért el. Menetelésük során a Zalaegerszeget és a Vasast is kiejtették – utóbbit egy hazai vereséget követően idegenben győzték le –, ám a későbbi győztes DVSC-vel már nem boldogultak.

 

Legsikeresebb klubok

A Magyar Kupa történelmében négy olyan klubot találhatunk, amely alacsonyabb osztályúként három alkalommal is eljutott a küzdelemsorozat végső fázisába, és ebből kettő – ha az 1934-es eredményeket is nézzük – ennél tovább is jutott.

BKV Előre

A BKV Előre a kétezres évek elején számított kupaspecialistának, hiszen 2001-ben, 2003-ban és 2005-ben is képes volt a négybe jutni. Ebben az időszakban egyébként a másodosztályban is jó csapatnak számítottak. Emlékezetes, hogy 2001-ben az NB II Keleti csoport bajnokaként nem vállalták az élvonalba jutást, ami a DVSC bennmaradását jelentette. Mivel 1934-ben döntőt játszhattak, így összességében négyszer érték el ezt a fázist. Az alacsonyabb osztályú gárdák közül ők számítanak a legeredményesebbnek.

Szolnoki MÁV (MTE)

A Szolnoki MÁV a saját jogán kettő plusz egyszer, az MTE révén további egy alkalommal szerepelt elődöntőben meglepetéscsapatként. A relatív jó szereplés alapvetően annak köszönhető, hogy Szolnoknak ritkán volt első osztályú együttese, így nagy motivációt jelent a kupasorozat a helyi MÁV-nak. Értékelésemben csak azért szorulnak a BKV Előre mögé, mivel döntőt egyik alkalommal sem játszottak – az 1941-ben első osztályúként elért kupagyőzelem most nem számít be a versengésbe.

Tatabánya

A Bányásznak három elődöntője volt a Magyar Kupa történetében alacsonyabb osztályúként, és ebből egy alkalommal a döntőig is eljutottak, ám 1999-ben a Kiprich Józsefet is soraiban tudó együttes végül alulmaradt a Debrecennel szemben. A Tatabánya emellett 1985-ben – élvonalbeliként – játszott döntőt, akkor a Budapest Honvéd volt túl nagy falat számukra.

MTK

Az MTK a klub hagyományai alapján a hazai élvonalba tartozik – 12 alkalommal volt kupagyőztes, mindig az első osztály tagjaként –, így meglepő, hogy ebben a felsorolásban szerepel, ám időről-időre – újabban gyakrabban – alámerül a másodosztály mezőnyébe. Ilyenkor a visszajutás mellett az egyik kapaszkodót a kupaszereplés adja a klub számára. 1982-ben, 2012-ben és 2020-ban is eljutottak a kupa ezen szakaszáig, és a második alkalommal csak tizenegyesekkel maradtak alul a döntőben. Tíz év múlva már lehet, hogy egy hasonló cikkben ők állnak majd az első helyen a szomszédos közlekedésiek előtt.

 

Ligakupa

Magyarországon a Ligakupa a 2007-2008-as szezonban indult először, és összesen nyolc alkalommal rendezték meg. Gyakran változott a lebonyolítása és ezzel együtt a másodosztályú csapatok száma, így nem meglepő, hogy csak élvonalbeli együttes volt képes elhódítani a serleget. Ennek megakadályozására egyedül a második évben volt esély, amikor a Pécsi MFC vívta a döntőt az FC Fehérvárral. A csoportkörös továbbjutás után a fináléig vezető úton először a Haladást, majd a Budapest Honvédot ejtették ki. Olyan játékosok alkották ekkor a csapat keretét, mint Hegedűs Lajos, Lovrencsics Gergő, Kulcsár Árpád, Wittrédi Dávid, Koplárovics Béla vagy Horváth Zsolt, aki a menetelés során tíz góllal segítette csapatát. A döntőt azonban 3-1 arányban elvesztették a székesfehérváriak ellen.

(Forrás: adatbank.mlsz.hu, index.hu, magyarfutball.hu, nso.hu)