Bajnokok LigájaLabdarúgás

BL-selejtező: Svéd meglepetéscsapat a Fradi ellenfele

2020. augusztus 19.

Ferencváros (2,15) vs. Djurgarden (3,40), szerda 19:00

Talán a lehető legnehezebb ellenfelet kapta a Ferencváros, miután a svéd bajnok ellen kell kiharcolnia első körben a továbbjutást. Az oddsok világában az FTC az esélyesebb, de vajon mi a helyzet a valóságban?

A Djurgardens aranykorszaka a 2000-es évek elejére tehető, amikor 2000 és 2005 között négy bajnoki címet is ünnepelhettek. A sikercunamit követően sötétebb idők jöttek a stockholmi együttesre, egyre inkább kikerültek a ligát meghatározó csapatok kalapjából – két szezont leszámítva (2007, 2017 – bronzérem) végig a középmezőny és az alsóház között ingáztak. Leginkább a 2009-es szezonban rezgett a léc: osztályozót kellett játszaniuk a bennmaradásért, amit végül sikerrel zártak, így megőrízhették 1985 óta íródó élvonalbeli tagságukat. 2010 és 2014 között rendre a 7. és 11. pozíció között végeztek, s ugyan a kiesés réme már nem fenyegette őket, újabb problémával kellett szembe nézni: a klub kezdett eladósodni. Hogy stabilizálják az egyesület pénzügyi állapotát, 2014-ben több kulcsjátékostól meg kellett válniuk; a ma Leicester City-nél futballozó Daniel Amartey így került 1,80 millió euró ellenében Koppenhágába. Az új csapat felépítéséhez Bo Anderssont nevezték ki sportigazgatónak, aki egy tudatosabb menedzsmentet kezdett el kialakítani. Kiterjesztette a scouting-hálózatot az afrikai kontinensre, ami telitalálatnak bizonyult. Potom pénzért vásároltak olyan futballistákat, akiket később milliókért értékesítettek, ezzel a tudatos és hatékony átigazoláspolitikával pedig hamarosan felvehették a versenyt a liga legmagasabb költségvetésű csapataival. 

 

 

Néhány példa:

Tino Kadewere a zimbabwei élvonalból 2015 nyarán érkezett kölcsönben. Első szezonjában összesen 5 mérkőzésen szerepelt, mégis 150 ezer eurót fizetett érte a Djurgarden. Később alapember lett, 2018-ban 2 millió euróért értékesítették a Le Havrénak. 2020 januárjában 12 millióért vásárolta meg a Lyon. 

Michael Olunga a kenyai élvonalból szerződött Svédországba ismeretlen összegért, s hamarosan ő lett a klub történetének egyik legdrágábban értékesített játékosa. Mindössze egy szezont töltött az Allsvenskan ligában, ahol 27 mérkőzésen 12 gólt és 4 gólpasszt jegyzett. 2017 januárjában visszautasíthatatlan ajánlatot kapott érte az együttes: 3,40 millió eurót volt hajlandó fizetni érte a kínai Guizhou Hengfeng. 

Nem mehetünk el szó nélkül a libériai Sam Jonhson mellett sem. Ugyan ő nem az afrikai régióból, hanem a svéd másodosztályból érkezett, mégis másfél szezon elég volt, hogy bombaáron értékesítsék. A támadó 47 mérkőzésen 17 góllal és 5 gólpasszal zárta svéd élvonalbeli karrierjét, 2016 nyarán pedig 4,20 millió euróért távozott a kínai ligába. 

Érdekesség, hogy a klub konyhárára legnagyobb pénzt hozó futballista is a kínai ligához köthető. A svéd Marcus Danielson már 29 éves volt, amikor ingyen igazolhatóként a Djurgardenhez került; két idénnyel később pedig 5 millió euróért igazolt a Rafa Benítez által irányított DL Pro együtteséhez. 

Az egyre inkább a svéd liga elitklubjaihoz erősődő pénzügyi feltételek szépen lassan meghozták a gyümölcsüket. A 2017-es idényben harmadik helyen végzett az együttes a bajnokságban; a 2018-as szezonban ugyan hetedikek lettek, de megnyerték a kupát; a tavalyi évadban pedig már bajnoki címet ünnepelhettek. Két komoly távozóval gyengült azonban a játékoskeret: a tavaly gólkirályi címet szerző Mohamed Buya Turay mellett a gólerős középhátvéd Marcus Danielson távozása érzékenyül érinti az együttest. Mohamed Buya Turay góljai egyértelműen hiányoznak, a pótlására érkező Karl Holmberg 26 meccsen lőtt 7 góljával nem volt képes idén betölteni a Sierra Leone-i támadó által hagyott űrt. A keret összértéke 12,15 millió euró, ami nagyjából a fele a Fradiénak (24,15 millió euró). 

A Djurgarden keretében összesen két válogatott játékost találunk, ezzel szemben a Ferencváros tizenkettővel rendelkezik. Rutinosabbnak is mondható a Fradi: a tavalyi EL-csoportkörnek köszönhetően belekóstolhattak a nemzetközi futballba. A svédek az elmúlt tíz évben összesen egy nemzetközi kupameccsen szerepelhettek, két évvel ezelőtt az ukrán Mariupol állta útjukat rögtön az első párharcban. 

 

A svédek játékstílusa

A Djurgarden leginkább a labdabirtoklásra és a védekezésre épít. Tavaly csak a Malmö (16) kapott náluk (19) kevesebb gólt a bajnokságban. Jól szervezett együttes, akik nagyon szűken védekeznek, kevés területet hagynak az ellenfeleknek. Támadás esetén leginkább a hátvédek által kapu elé felívelt labdákra, és a beadásokra apellálnak. A két szélső hátvéd (Aslak Witry és Elliott Kack) inkább támadószellemben futballoznak, aktívan követik a támadásokat. Ez egyben a gyenge pontjuk is, hiszen a villámgyors kontratámadásokkal szemben sebezhetők: ebben lehet kulcsszerepe Tokmac Nguennek és Franck Bolinak. A Fradi norvég szélsője és elefántcsontparti csatára jól ismeri a kőkemény skandináv futballt, hiszen korábban a norvég bajnokságban több szezont lehúztak. Mindkettejüknek megvan a sebessége ahhoz, hogy labdaszerzést követően megfussák a szabad területeket; ráadásul egy az egyben is képesek lehetnek zavarba hozni a svédek védőit. 

Nem kizárt, hogy a skandinávok inkább a pontrúgásokra építenek majd; és biztonsági, célfutballt játszanak.  Kemény, taktikus meccs várható, rengeteg párharccal. tavaly láthattuk, hogy a zöld-fehéreknek meggyűlhet a baja azzal, ha az ellenfél magasan letámadja őket – erre ma este valószínűleg a svédek stílusából adódóan nem kerül majd sor. Egyénileg a Fradi játékosai jobbak, és tavaly bebizonyították az Európa Ligában, hogy csapatként is tudnak együttműködni. Ha az FTC megszerzi az első gólt, és a svédek kinyílnak, akár többgólos magyar győzelemre is van esély; egy vendégtalálat esetén viszont nagyon nehéz lesz a Fradinak visszajönnie a meccsbe. 

Tipp: A Ferencváros továbbjut – 1,52

Tokmac gólt szerez – 4,60

Ferencváros 1,5-nél több gólt szerez – 2,48