Skip to main content

Sportfogadás, Labdarúgás legjobb oddsok és szorzók, Kaszinó, Póker

A kreativitás és a találékonyság az, ami művészetté teszi a futballt. Azt a sportot, amely talán a legsokszínűbb az egész világon, hiszen míg egy baseball-, krikett-, kosárlabda-játékos meghatározott mozgásrepertoárral rendelkezik, a futballban szinte bármilyen módon lőhetnek, passzolhatnak, cselezhetnek a játékosok. 

De kik minden idők legjobbai? Nehéz kérdés. Lionel Messi és Cristiano Ronaldo mindenképpen ide sorolandóak lennének, de ezen a listán csak olyan legendák szerepelnek, akik már szögre akasztották a cipőjüket. 

 

George Best, észak-ír

George Best úgy is világklasszis karriert futott be, hogy egész pályafutása során ital- és drogproblémákkal küzdött. Őt a tehetsége emelte fel a legjobbak közé. Támadó középpályásként 579 mérkőzésen 205 gólt szerzett, 1968-ban pedig az Aranylabdát is megkaphatta. Pechje volt, hogy észak-írnek született – már a futball szempontjából -, hiszen a nemzeti válogatottal sosem tudott sikereket elérni. 28 éves korában az alkohol már annyira szétbombázta a testét és a szellemét, hogy nem volt képes a csúcson maradni. 361 meccs után elköszöntek tőle a Manchester Unitednél, és bár még tíz évig futballozott (12 csapatnál fordult meg ezidő alatt), meg sem tudta közelíteni azt a szintet, amit korábban. 

 

 

Zinedine Zidane, francia

Zidane igazi játékmester volt, istenadta tehetség, egy művész, egy karmester, aki úgy komponálta a szimfóniákat a meccsein, mintha csak Mozart vagy Beethoven futballista-reinkarnációja lenne. Középpályásként 789 mérkőzésen 159 gólt szerzett, ami kifejezetten jó mutatónak számít. Franciaországgal megnyerte az 1998-as világbajnokságot és a 2000-es Európa-bajnokságot, a Juventussal és a Real Madriddal pedig három bajnoki címet és egy BL-t nyert. Pályafutása lezárása nem volt méltó a karrierjéhez, utolsó meccsén kiállították a 2006-os világbajnoki döntőben, miután mellkason fejelte Materazzit.  

 

 

Alfredi Di Stefano, argentin

A Real Madrid legnagyobb legendája – Puskás Ferenccel karöltve. 702 meccsén 511 gólt szerzett a madridi alakulatban. Nem a megszokott befejezőcsatár volt, a pálya minden pontján feltűnt, ha kellett, akkor visszalépett a labdáért, ha kellett, akkor kihúzódott a szélre. A Real Madridnál öt BEK-et nyert, és az összes döntőben, ahol pályára lépett, gólt szerzett. Nemzetközi szinten egy Copa América-győzelmet tudott felmutatni – igaz, mindössze hat szereplés jutott neki az Argentín nemzeti csapatban. Később játszott a kolumbiai és a spanyol válogatottban is, de nem tudott komoly sikereket elérni. Kétszer nyert Aranylabdát. 

 

 

Puskás Ferenc, magyar

Puskás talán mindenidők legjobb góllövője. Egy addig ismeretlen, új típusú csatárt testesített meg, kifinomult eleganciája és áltag fölötti intelligenciája egyvelegével nemcsak játékosa, de úttörője is volt a futballnak. 705 mérkőzése során 700 gólt szerzett. A Real Madriddal három BEK-et és öt bajnoki címet nyert, míg a Honvéddal további öt bajnoki címet tudott felmutatni. Az 1960-as BEK-döntőben négy gólt lőtt a Frankfurt ellen, amivel abszolút rekorder. A magyar válogatottal ugyan ért el sikereket, de a világ trónjára nem tudott felülni, hiszen 1954-ben alulmaradtak az NSZK ellen a világbajnoki fináléban. 

 

 

Franz Beckenbauer, német

Ugyan Beckenbauer amolyan védekező középpályás volt, ez mégsem akadályozta meg, hogy 776 meccsén 111 (!) gólt szerezzen. Ez annak is köszönhető, hogy klasszikus értelemben véve sosem volt kötött pozíciója a pályán, mindenhol feltűnt, diktálta, irányította a játékot. Átadásai és technikai megoldásai voltak az igazán nagy erősségei, amik a legnagyobbak közé emelték őt. Világbajnoknak és Európa-bajnoknak mondhatja magát, de három BEK-győzelem és nyolc bajnoki cím is fűződik a nevéhez. 

 

 

Michel Platini, francia

Platini támadó középpályás volt, aki kiválóan látott a pályán, hatékonyan végezte el a pontrúgásokat, és kíméletlenül fejezte be a helyzeteit. Kis túlzással egyedül nyerte meg az 1984-es Eb-t Franciaországnak, kilenc góljával a torna Aranycipőse lett. A Juventussal BEK-et nyert, illetve három bajnoki címet is fel tud mutatni. 652 meccsén 353 gólt szerzett. 

 

 

Zico, brazil

Zico is támadó középpályás volt, akár Platini. Hasonló készségekkel rendelkezett, a brazilos stílus megtestesítője volt, a technikai elemek és a kreativitás voltak a fő erősségei. A Fehér Pelének is nevezték, bár sosem volt annyira sikeres, mint honfitársa. Ugyan 769 meccsén 527 gólt szerzett, sosem játszott igazi sztárcsapatban, karrierje nagy részét a Flamengóban húzta le, Európában mindössze két évet töltött, az Udinésénél. Négy bajnoki címet nyert és egy Libertadores-kupát. 

 

 

Johann Cruyff, holland

Cruyff olyan volt, mintha Zidane-t és George Bestet gyúrták volna össze. Kiemelkedően irányította a játékot, igazi művész volt, emellett olyan dinamizmus és sebesség jellemezte, amilyen Bestet. Talán ő volt mindenidők legteljesebb futballistája. Ő a totális futball elsőszámú képviselője, a ma népszerű stílust ő terjesztette el Európában a kétezres évek elején – immár edzőként és sportvezetőként. Játszott az Ajaxban és a Barcelonában is, de az amerikai bajnokságban is megfordult. Pályafutása során 710 meccsen 401 gólt szerzett, három BEK-et és tíz bajnoki címet nyert. 

 

 

Pelé, brazil

Sokan a világ valaha élt legjobb játékosaként emlegetik a Fekete Gyöngyszemet. Rekordmennyiségű meccsen rekordmennyiségű gólt ért el, 1366-szor lépett pályára, és 1282-szer vette be az ellenfelek kapuját – valószínűleg ez a csúcs sosem dől majd meg. 17 évesen világbajnoki címhez segítette a brazilokat, abban az időben, amikor a brazilos djinga stílus, amit képvisel (ilyen volt pl. Ronaldo és Ronaldinho is) közellenségnek számított az országban. Háromszoros világbajnoki címe egyedülálló, de ő mindenidők legfiatalabb futballistája is, aki felemelte a hőn áhított trófeát. Két Libertadores-kupát is nyert, de sosem játszott Európában, annak ellenére sem, hogy a Real Madrid minden követ megmozgatott a megszerzéséért. A brazil labdarúgás szimbóluma lett, s ha feltűnik egy tehetséges támadó a világ bármely pontján, egyből hozzá hasonlítják. 

 

 

Diego Maradona, argentin

Maradona legalább annyira tehetséges volt, mint Pelé, de talán még jobban. Igazi géniusz volt, mindent tudott a labdával, amit futballista tudhat. Úgy szlalomozott a védők között, mintha megrajzolták volna, intelligenciája és technikája pedig csodálatra méltó volt. Pályafutása során 680 meccsen 345 gólt lőtt. Ugyan a maga idejében kétségtelenül a legnagyobb ikon volt, drogproblémái miatt nem volt egyszerű az élete. 1986-ban megnyerte a világbajnokságot Argentínával, valamint UEFA-kupát is nyert a Napolival, de nagyon komoly gondjai voltak, amiket nem tudott megfelelően kezelni. Erős kokainfüggő volt, tönkretette a sztárság, pályafutása vége felé már csak a nevéből élt. 

 

 

A lista a Howtheyplay.com összeállítása alapján készült

Kapcsolódó cikkek