Skip to main content

Sportfogadás, Labdarúgás legjobb oddsok és szorzók, Kaszinó, Póker

Négy meccs, négy győzelem, 14 lőtt gól és a Manchester Unitednál hirtelen minden rózsaszínné vált. Ennek a rövid periódusnak a leglátványosabb eleme, hogy a negyedik helyezett Chelsea mögött már csak hat pont lemaradásban vannak, azaz hat pontnyira a Bajnokok Ligája indulást jelentő helyezéstől. Ennek elérése már reális célnak számíthat a klubnál.

Persze arról sem érdemes megfeledkezni, hogy az elmúlt négy meccsen nem éppen a legütőképesebb ellenfelekkel találkozott a MU.

Igaz, a Cardiff öt hazai bajnokiból négyet megnyert, mielőtt a Unitedot fogadta volna, de Marcus Rashford már a harmadik percben vezetéshez juttatta vendégeket és Neil Warnock csapata futhatott az eredmény után – a Cardiffnak egyáltalán nem fekszik az ilyesmi.

A Huddersfield zsinórban nyolc vesztes mérkőzésnél tart, míg a Bournemouth 12 bajnokiból 9-et elveszített. A Newcastle pedig mindössze egyszer nyert a legutóbbi nyolc meccsén. Senkit ne tévesszen meg, hogy Ole Gunnar Solskjaer a második olyan MUFC menedzser lett Matt Busby után, aki az első négy meccsén nyerni tudott a csapat élén, sokkal durvább mérkőzések következnek az elkövetkező fordulókban.

 

 

A felszín alatt a problémák ugyanúgy megvannak még. Amióta a Glazer-fivérek színre léptek a klubnál elhanyagolták a tehetségek felkutatását, kevés a saját nevelés, nincs fejlesztés – ezek olyan dolgok, melyekben más klubok nagyot léptek előre. Egy átfogó felülvizsgálatra lenne szükség.

Ennek ellenére figyelemre méltó, ami az elmúlt két hétben történt. Már nem nevetnek a MU-n, inkább tartanak tőlük az ellenfelek. Hosszú idő után a tabella középső, illetve az alatti részében tanyázó csapatok azzal a tudattal utaznak az Old Traffordra, hogy könnyen egy nagy pofonba szaladhatnak bele. Mindez hatással lesz a játékukra, félénkebbek lehetnek és emiatt a gyakrabban nyerhet úgy hazai meccset a MU, hogy nem kell igazán megerőltetniük magukat. Hogyha az efféle légkör elillan és az oroszlán hirtelen fogatlannak tűnik, akkor a formaingadozás is feltűnőbb lesz az ellenfelek bátrabb hozzáállása miatt. Korai még kijelenteni, hogy a Manchester United visszaszerezte a régi tekintélyét, viszont most már senki nem indul győzelmi reményekkel az Old Traffordra.

Solksjaer legnyilvánvalóbb taktikai változtatása az, hogy a védők feljebb helyezkednek. Emiatt jobban kinyílik a MU – a Newcastle elleni meccs volt az egyetlen, melynek során nem kaptak gólt Solksjaer alatt – ugyanakkor ez óriási dinamikát kölcsönöz a csapatnak és nem csak Ashley Young, Luke Shaw, Antonio Valencia és Diogo Dalot mozgékonysága miatt, hanem így nagyobb terület nyílik a többiek számára is.

Anthony Martial, Marcus Rashford, illetve Paul Pogba szabadabban futballozhat és ez nyilvánvalóan felszabadítóan hat rájuk. Mernek kockáztatni, meghúzni a váratlant és mindez hiányzott José Mourinho fenyegető jelenléte mellett. Megeshet, hogy mindez az erősebb ellenfelekkel szemben sebezhetőbbé teszi a United középpályáját, viszont a gyengébbek ellen olyan focit eredményez, amit Sir Alex Ferguson távozása óta nem láthattunk.

Plusz nem csak arról van szó, hogy a United újra jól játszik. Amikor Solksjaer megérkezett, akkor a negyedik hely elérhetetlennek látszott és nem csak azért, mert 11 pontos hátrányt kellett volna behozni a Chelsea-vel szemben, de az Arsenal is 8 egységgel volt előttük. Vajon képes lehet ez a két csapat összeomlani a szezon folyamán? Talán túl erős kérdés ez most, de jelenleg sem a Chelsea, sem pedig az Arsenal nem tűnik olyan stabil együttesnek, mint december közepén tűnt.

 

 

A Chelsea-nél hiányoznak a gólok, gyakorlatilag Eden Hazard viszi a hátán az egész csapatot. Előfordulhat, hogy januárban igazolnak egy új csatárt és robognak tovább, de a mostanában látott megingások komolyabbakká is válhatnak – főleg, ha Jorginhót rendszeresen kiveszik a játékból az aktuális ellenfelek.

Az Arsenal gondjai kicsit más természetűek. A védelem nem áll a helyzet magaslatán és ezen csak tovább ront a sérüléssel küszködő hátvédek nagy száma.

Ám még így is figyelemre méltó volna, ha a United képes lenne felkúszni a BL-t érő negyedik helyre. Ha ez mégsem történne meg, akkor ezért elég abszurd volna Solksjaert hibáztatni. Jönnek a nehezebb ellenfelek és a United pontokat fog elszórni. Viszont bizonyos értelemben már most elvégezte a rá szabott munkát a norvég. Újra visszatért a pozitív szemlélet az Old Traffordra és a hanyatlás már nem tűnik elkerülhetetlennek. Ami lehetetlennek tűnt, az most már lehetségesnek látszik. Versenyfutás zajlik a negyedik helyért és a United újra része ennek versenynek.

Kapcsolódó cikkek